eucharisztia szentek keresztes szent janosA betegápolók védőszentje

Egy benső elhívás és élete körülményei egyértelművé tették a számára, hogy élethivatása a betegek ápolása. Amikor bolondnak hitték és a granadai királyi kórházba zárták, saját bőrén tapasztalta meg, hogy a szegények mennyire rossz bánásmódban részesülnek. De egyébként is, bármerre járt, bármerre nézett, mindenütt betegséggel, ínséggel és nyomorral találkozott. Amikor élethivatását felismerte, fogadalmának megfelelően elzarándokolt Guadelupe-ba. Visszatérve Granadába, azonnal hozzálátott munkája elvégzéséhez: szinte éjjel-nappal dolgozott. Éjszaka fát gyűjtött az erdőben. Azt nappal eladta, aminek árából élelmet és orvosságot vásárolt a vagyontalan betegek számára. Először egy nyitott udvaron, majd egy bérelt házban gyűjtötte össze az elhagyott betegeket, a házat pedig kis kórházzá alakította. A ház rövidesen kevésnek bizonyult, majd nagyobbat kellett kerítenie. Munkája szemmel láthatólag Isten áldását élvezte. Hamarosan újabb kórházat kellett építeni. A 12 munkával töltött év rengeteg gyümölcsöt hozott. János halála után pápai szentesítéssel egy szerzetesrend is létrejött. Ez a ma is jól ismert Betegápoló Irgalmas Rend.

Életének egyik legmeghatározóbb eseménye volt a granadai királyi kórház leégése. Ez tette őt igazán ismertté, mert amikor láthatóvá vált, hogy a kórház oltására már nincs több remény, berohant az épületbe, az ágyakat és fölszereléseket az ablakon át kiszórta és egy sereg beteget cipelt vállain át a szabadba. Újra és újra visszament a lángokban álló düledező épületbe. Lehetetlennek látszott, hogy azt élve elhagyhassa, mégis is állítólag egy hajszála sem perzselődött meg sem neki, sem egyetlen betegnek sem, pedig a lángtenger kellős közepében járt. János olykor azt sem tudta, mit adjon enni a szegényeinek. Egyik levelében azt írta, vannak közöttük gyerekek. öregek, bénák, leprások, bolondok, rokkantak, nem is számítva a zarándokokat, akik szállást kértek. János magát egyszerűen Jézus Krisztus rabszolgájának nevezte. Nem elégedett meg kórházával, hanem járta az utcákat és kereste a kérni sem tudó szegényeket. Ha olyan nyomorultat talált, aki járni sem tudott, vállára vette és bevitte őt a kórházba. Péntekenként kereszttel a kezében a prostituáltakat kereste, letérdelt eléjük és felmutatta nekik a Megfeszített keresztjét. Számos nőt sikerült kiragadnia a paráznaság varázsköréből. Erős fizikuma 55 éves korában hirtelen hagyta cserben. Télvíz idején a Genil folyóba esett fiatalember után ugrott. Az ár mindkettőjüket elsodorta. János még ki tudott mászni, de annyira legyengült, hogy érezte, nem tud már felépülni. Miután ügyeit elrendezte, saját 55. születésnapján Granadában halt meg, a feszületet csókolva térden állva. Írásai nem maradtak fenn néhány levél kivételével. A XVII. század végén avatták szentté. 1886-ban Lellisi Szent Kamillal együtt a kórházak és betegek majd a betegápolók védőszentjévé nyilvánították.

 

Krisztus követése – gyakorlati tanácsok

  1. Nem haladhatunk addig előre a lelki életben, amíg nem követjük Krisztust. Ő az út, az igazság és az élet. Ő az a kapu, amelyen mindenkinek át kell mennie, aki meg akarja menteni a lelkét. A komoly lelki ember nem fél Krisztus követésétől és nem akarja az életét csak kényelemben leélni.
  2. Forró vággyal törekedj arra, hogy minden cselekedetedben Krisztust kövesd. Igyekezzél minden tettedet úgy végezni, amint Krisztus végezte volna.
  3. Vess meg minden olyan élvezetet, amely nem szolgál Isten dicsőségére és tiszteletére. Mondj le róluk Jézus Krisztus iránti szeretetből, akinek semmi más élvezte nem volt, de nem is akart mást, mint hogy mennyei Atyjának akaratát teljesítse. Ez volt az ő tápláléka, amint maga mondotta.
  4. Ne utánozz szolgailag másokat, legyenek bár az illetők a legszentebbek. Egyébként a gonosz lélek az illetők tökéletlenségeit fogja szemed elé állítani, hogy azokat utánozd. Te ne utánozz mást, csak Jézus Krisztust, ő teljesen tökéletes, teljesen szent, ha őt követed, nem tévedsz.
  5. Élj mindig együtt Krisztussal, külső és belső szenvedéseid megszerzik lelked békéjét és nyugalmát.
  6. Legyen neked elég a keresztre feszített Krisztus, semmi másra nincs szükséged. Vele légy örömben, bánatban.
  7. Aki magában bízik, az sem magát nem tagadja meg, sem Krisztust nem követi.
  8. Sokat foglalkozzál azzal, hogyan függetlenítheted magadat hajlamaidtól, hogyan szabadíthatod meg magadat magadtól.
  9. Ha Krisztust keresed, ne keresd őt másként, mint kereszttel a vállán.
  10. Aki nem keresi Krisztus keresztjét, az nem keresi dicsőségét sem.
  11. Törekedjél szenvedések által valamiképpen hasonlóvá lenni az alázatos és keresztre feszített üdvözítőhöz, mert csak így lehetsz igazi tanítványa.
  12. Mit tud az, aki nem tud Krisztusért szenvedni? Minél nagyobb és nehezebb fáradalmakat kell érte elviselnünk, annál nagyobb lesz lelki előmenetelünk.
  13. Mindenki szeretne Isten országába és örömeibe bejutni, a fáradalmakat és szenvedéseket azonban Isten fiáért elviselni már kevesen óhajtják.
  14. Még azok közül is, akik barátainak tartják magukat, sokan kevéssé ismerik Jézus Krisztust. Azt látjuk ugyanis, hogy csak arra törekszenek, hogy benne vigasztalásukat keressék.