Kálvária (latinul: calvaria), Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. A magyar elnevezés a héber „gulgólet” (גֻּלְגֹּלֶת koponya) szóból ered, hiszen Jézus idejében ez volt a kivégzőhely. Jézust a Praetoriumból ide kísérték, s itt feszítették keresztre. Jézus keresztútjának néhány állomását már nagyon korán kővel, vagy kápolnával jelölték meg. A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus-nak, körjáratnak nevezték. Mivel nem kereshette fel minden hívő a szentföldet, ezért a római Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.
   A Kálvária-hegy tehát egy természetes, vagy mesterségesen kialakított magaslat, amelyre felvezető út mentén stációk állnak, általában 14, Jézus szenvedésének és keresztútjának egy-egy állomását jelölve. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak, különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences tűnt ki a keresztúti ájtatosság terjesztésében és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot elterjesztette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A történelmi Magyarországon a Kálvária állítás a 17. században terjedt el, az első a nagyszombati Kálvária volt 1647-ben. Ezt követően először a búcsújáró helyek templomai mellett jelent meg, majd a Rákóczi szabadságharc után építése általánosan elterjedt. Környékünkön a legszebb barokk Kálvária Bátaszék déli határában áll az 56-os számú főút mellett és 1762-ben épült.

  A bátai Szent Mihály templom feletti hegyen Hindi Mihály adminisztrátor-plébános 1767-ben létesített Kálváriát a saját költségén. Megszélesítették a hegyre felvezető szerpentin utat, stációkat építettek, a hegyen pedig három keresztet állítottak fel, amelyekre lemezképek kerültek. Az első kőkeresztet 1790. június 18-án szentelte fel Kovarszky Márton szekszárdi esperes-plébános. A ma is álló kápolna Fekete Ferenc plébános idejében épült 1863-ban, a hívek adakozásából kőből és téglából. Egyszerű fekete keretes oltárképe a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. A kápolna előtt 3 kereszt áll, középen Krisztus, jobb és bal oldalán a két lator. Kápolnához vezető úton 14 téglából készült, fehére meszelt stáció található, benne lemezre festett stáció képek. A kápolnát többször felújították, legutóbb az 1980-as évek elején. A kápolna búcsúja a 18. század óta szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, Báta község fogadott ünnepe. Ezt a fogadalmat pestisjárvány idején tették, s ez a nap a faluban dologtiltó nap volt. Ma már csak nagypénteken van keresztút-járás a Kálvárián.

  A kálváriai keresztút hagyományos időpontja: nagypéntek délelőtt 10 óra.