A Szt. László által 1093-ban alapított és Szt. Mihálynak szentelt középkori apátságból ma csak néhány maradványt ismerünk. Ezek is mind 15.századiak, tehát gótikus jellegűek. Az apátság feltételezett helyére Lechner Lipót tervei szerint 1938-ban a képen látható templomot építették. Ezt megelőzően Csalog József kisebb ásatásokat végzett és elkészült a középkori apátság monográfiája. Tudjuk, hogy előtte már Kammerer és Wosinsky is kisebb, de nem publikált ásatást végzett a helyszínen. Csalog ásatásai tisztázták a templom viszonylag szerény, egyhajós, sokszögzáródású alaprajzát. Csalog legérdekesebb lelete egy faragott kőlap töredéke volt, ami valószínűleg mézeskalács öntöformául szolgált. Ezen Krisztus szenvedéseink eszközeit ismerhetjük fel. (A lelet a II.világháború alatt eltünt.)

A régészeti leleteket Dercsényi Dezső értékelte művészettörténeti szempontból. A templomot 15. századinak vélte, késő gótikus átépítéssel. Mivel románkori régészeti leletet nem találtak, ezért feltételezte, hogy a Szt. László alapította apátság és a feltárt templom nem azonos. A templom közelében talált Árpád-kori sírok ma mégis inkább azt a vélekedést támasztják alá, hogy ezen a helyen kell keresnünk az apátság helyét.
A XV. századi templom őrizte a híres Szent Vér ereklyét. Ez az ereklye Bátát a középkor vége felé hazánk egyik legfontosabb zarándokhelyévé tette. IV. Jenő pápa 1434-ben hivatalosan is engedélyezte a búcsút. A Hunyadiak korában és a Mohács előtti időszakban virágkorát élte, bár a siklósi Perényiek az ereklye elrablásával komoly zavarokat okoztak. Ezután a törökök 1526-ban és 1529-ben feldúlták, de a kolostorba még ezek után is visszatért az élet. 1539-ben egy török rajtaütés azonban már tragikus hirtelenséggel vetett véget az apátság középkori történetének. 1743-ban még tekintélyes romokat említ egy vizitáció, de ekkor már a falu hordja el az építkezésekhez a köveket, részben az új templomhoz. Csalog az ásatásai során azt tapasztalta, hogy helyenként még az alapok is hiányoztak.

1939-ben már új templom áll a szent helyen. Magas tornyából beborítja a környéket érces harangszava. A Szent Vér nem veszett el, ma is él...

Napjainkban a Kegytemplom teljes pompájában várja a helyieket és az ide érkező vendégeket, zarándokokat.