Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.
A templom egytornyos, három hajós, félköríves szentélyzáródású épület, a hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Hosszúsága 44,5 méter, szélessége 37,4 méter, nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll.
A templomnak 7 bejárata van. A nyugati oldalon lévő három kapu fölött félkörívben domborművek láthatók, középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra a bátai apátságot egykor alapító Szent László király ábrázolásával. A templom körül sétálva a többi oldalbejárat fölött is félköríves faragványokat találunk.
A templomba belépve megragadja a látogatót az épület egyszerűsége, harmóniája. A mellékhajókat elválasztó oszlopsorok oszlopfőinek díszítésében a honfoglaló ősök és az Árpád-kor faragványainak motívumkincse jelenik meg, egy-egy címerpajzzsal a közepén. Figyelemre méltó a templom bazilikákra emlékeztető, lapos fa mennyezete, melyet a Sárköz jellegzetes népi motívumkincse díszít.
A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával.
A templom tornya 37 méter magas, a harangok szintjén oszlopos, körbejárható erkélyt alakítottak ki, ahonnan gyönyörű panoráma várja a bátor látogatót. Tiszta időben Baja, Szekszárd, sőt a pécsi TV torony is felismerhető.
A templom körül szép parkban kapott helyet az 1986-ban készült szabadtéri oltár, melynek oltárképét Nemcsics Antal égetett kerámiából készítette. A templomtól délre lépcső vezet fel a fehér márvány Szent Vér emlékkereszthez, a plébániával szemben pedig Sudár Imre egykori bátai apátplébános sírja előtt tiszteleghetünk.