Báta középkori Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma átvészelte a török időket, de a 18. század elejére nagyon rossz állapotba került. Ezért Kolonich Zsigmond bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apát 1741-ben új templomot építtetett az akkori település központjában a dunai rév mellett. Az építéshez felhasználták a középkori Szent Mihály monostor kőanyagát, még a meszet is a Klastrom-hegyen talált kövekből égették. Mivel a Duna gyakori áradása a templomot is veszélyeztette a Duna felőli északi oldalát a templomnak négy vaskos támpillérrel látták el. A nyugati kapu felett az építtető Kollonich Zsigmond címere és az építés tényét rögzítő felirat található, felette magasodik a 26 méter magas harangtorony. A templomot Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte fel és konszekrálta 1744. június 9-én, kedden, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ebből a korai időből származik a templom egyik barokk Mária szobra.
1839-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltsággal látta el a templom főoltárát. 1898-ban XIII. Leó pápa újabb kiváltságot adott a főoltárnak. A 19. század második felében, mivel a templom kicsinek bizonyult a növekvő lélekszám befogadásához, Holndonner Ferenc plébános a déli oldalon egy mellékhajóval bővíttette. Az átépítés 1876 és 1880 között zajlott. Ekkor kapta a templom a mai berendezését is. A román stílusban boltozott szentélyben Szent Mihály főangyal oltára áll, amely a szentélyt teljesen kitölti. A népi barokk főoltár körtefából faragott Szent Mihály domborműve művészettörténeti ritkaság. Ugyancsak ekkor készült a két mellékoltár is. 10 cm széles aranyozott fakeretben látható a Szeplőtelen Szűz Mária és a kis Jézust tartó Szent József képe. A templom részére egy díszes tizenkét karú aranyozott fa csillár is készült.
A diadalív két oldalán Jézus és Mária szobra látható, amelyeket Runggaldier József tiroli szobrász készített 1894-ben. Ugyancsak ő faragta Páduai Szent Antal szobrát is 1898-ban. Említést érdemel még Szent Anna és a kislány Szűz Mária képe, melyet 1892-ben M. Ruchta készített. A szembemiséző oltárt Ferenczi Béla szobrászművész készítette 1971-ben.
A templom külső falában két márványtábla található. Az egyik vörös márvány tábla annak a római mérföldmutató oszlopnak állít emléket, amelyet 1864-ben Báta határában találtak, s amelyet itt állítottak fel. Ez ma a szekszárdi múzeumban található. A másik fehér márvány tábla 1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulójára készült, s a Bátán tartott királyi tanácsülésnek és II. Lajos itt végzett utolsó gyónásának és szent áldozásának állít emléket. Figyelemre méltó a templom előtt álló népi barokk Szentháromság oszlop, különösen szép az oszlop tövében álló Immaculata szobor.
Látogatható előzetes bejelentkezés alapján
